Pár éve még botránkozva néztem, hogy valami amerikai profi háziasszony youtube videón arról indít vlogot, hogy és miképp kell takarítani. Milyen fajta mosószerrel mit súroljunk pontosan, és az amerikaiknak magyarázza el, hogy kell levegőt venni, vagy alapfunkciókat gyakorolni, s lám a maximumra tört ebben!
Ha az ember lánya éveken keresztül él úgymond szemmel nem látható krónikus betegséggel, akkor megtanulja titkolni azt, ami persze nem olyan nehéz. Ránézésre senki se tudná megmondani, hogy valaki ilyen betegséggel küzd- e, vagy sem. Persze más, ha valaki veszi a fáradtságot és oda figyel a másikra, akkor persze észre veszi, hogy valami nincs rendben.
Még három év után is van pár hely a szigeten, ahová főként idő hiányában nem sikerült eddig eljutnom. Ilyenek a nehezen megközelíthető strandok, vagy egy-egy felkapott szórakozóhely. A Therianos család kis gazdasága ugyan egyik kategóriába sem sorolható, mégis hihetetlenül vágytam ide eljutni. Még első ittlétem során, 2014-ben hallottam róluk, de csak két hete sikerült végre ezt is kipipálnom a képzeletbeli bakancslistámon. Olyan nem mindennapi élménnyel lettem gazdagabb, amelytől több napra elegendő pozitív feltöltődést kaptam. Nem is volt belőlük ennyi elég, a múlt héten visszamentem újra és elbeszélgettem a hely szívével-lelkével, Dimitrissel.