Péntek este került megrendezésre Dunaszerdahelyen a Mert nőnek lenni jó PT  legújabb klubestje, melynek témája a Tökös csajok – Lehet bárki is győztes a nemek harcában volt.

A rendezvénynek ezúttal is a Buena Coffee adott helyet. Vendégeink voltak Érsek Sisa pszichológus, Zalka Anita és Zalka Lóránt pedagógusok.  Anita és Lóránt hosszú ideje házasok, három gyereket nevelnek és a cserkészképzést is a szívükön viselik.

A bevezetőben kicsit visszatekintettünk a múltba  és átbeszéltük, melyik korban mi volt a férfi és a nő szerepe.  A huszadik században történt fontos történésekről is szót ejtettünk, hiszen a szavazati jog, az egyenjogúság  hatalmas lépések voltak a nők számára. A nők is szavazhattak, véleményt alkothattak, tanulhattak és dolgozhattak.  Mindannyian egyetértettünk abban, hogy a panelekbe szorított életforma  nagyon rosszat tett a társadalomnak.  Azok a munkák, feladatok, amelyekért  mindig is a férfiak voltak felelősek, egyszer csak eltűntek egy hatvan négyzetméterre visszaszorított élettérben, míg a nőinek titulált feladatok megmaradtak.

Kellett ez a néhány nap, hogy leüllepedjen bennem az a sokféle gondolat, amelyet magamba szívtam és azóta tovább éltettem magamban az utolsó, augusztus 23-i klubestünk óta. Vendégünk Kovács Zoltán, Kovi, volt. A VándorLáss atyja, családapa, túravezető, buddhista tanító, részben, leginkább Ember nagy E-vel.

Ez nem csupán az én szubjektív megállapításom, erre utal az is, hogy a több mint két órát szinte Kovi egyedül végigbeszélte, mi Ivetával pedig mélyen hallgattunk.

 Polgári társulásunk május 19-én sem tétlenkedett, és újabb beszélgetőest  keretén belül a Pénz barát, vagy ellenség témát boncolgatta két férfi  beszélgetőtárssal, Rajkovics Péter és Hlubík Attila közgazdászokkal. Péter  gazdasági elemző is, de diákoknak előadásokat is tart olyan alap gazdasági  ismeretekről, amelyeket kellene hogy ismerjenek(bruttó, nettó bér, minimálbér,  mennyit keres ma egy kezdő...) Érdekesnek bizonyult Peti tapasztalata, hogy a  diákok szerint 3 ezer eurót is meg tudnának keresni, és kezdőként ezer eurós  fizetésre számítanak. Kitértünk arra is, hogy tudatosabban kellene a pénzzel és  a hitelekkel bánni, bár Attila úgy látja ebben is fejlődünk.

Bővebben

• Nyomtatás
• E-mail

A márciusi klubest témája a Túlterhelt gyerekek, avagy teher alatt nő a pálma? volt. Ezúttal négy beszélgetőtársunk is volt, így Ivetával együtt hatan próbáltuk átgondolni gyermekeink oktatásának jelenét és jövőjét, iskolán kívüli foglalkozások problematikáját. Nagy Regina szülőként mesélt azokról a negatívnak számító tapasztalatairól, amelyek fiát és őt is érik. Zemes Szilvia pedagógus megnyugtatott bennünket, hogy van kiút, mégpedig a tanárok sok mindenről dönthetnek, a tananyag átadásának módja személyes és igazgatói döntés is. Sok éves tapasztalata, szülőként is, megtanította vele, hogy a diákokhoz egyéni hozzáállás szükségeltetik, ez a legideálisabb, ám a pedagógus részéről plusz munkát és feladatokat igénylő folyamat. Horváth Molnár Andrea pszichológus mesélt arról, hogy a tanácsadóban, ahol ő maga dolgozik már nemcsak kisgyerekekkel mennek a szülők, hanem bizony pályaválasztás előtt álló diákokkal is, mert nem tudják, merre induljanak, elveszettek és nem ismerik képességeiket, határaikat sem. Kihangsúlyozta, hogy a legfontosabb, hogy a szülő ne erőltesse a gyermekre a plusz iskolán kívüli tevékenységeket, hacsak azt nem akarja a diák. Janics Ildikó gyógypedagógus is hasonlóan vélekedik. Fontosnak tartja szülők részéről a tudatos feladatvállalást, hogy ne csak az iskolával szemben legyenek elvárásaik. Ildikó mesélt a tapasztalatáról miszerint a legtöbb pedagógus, akivel együttműködött, nagyon is nyitott a problémamegoldásra, és a gyerek fejlődését tartják szem előtt.

Nyitott és őszinte beszélgetés zajlott újra, sok aspektust körbejáró. A problémák mellett a megoldásokat is kerestük, a gyerekközpontú elvről, a pedagógusi és szülői felelősségről is szóltunk.

Létezik olyan, hogy újraKezdés? S ha igen, mikor döntünk úgy, hogy belevágunk? Kényszer kell hozzá mindenképp? Ki hogyan kezdte újra az élete egy- egy területét, gondolva itt a szakmára, magánéletre?

Ki meri vállalni nyíltan és merészen, hogy az ő életében milyen nehézségekkel kellett szembenézni, vagy mi vezetett egy megszokott életvitel feladásához, megváltoztatásához?! Az ÚJRAKEZDÉSHEZ! Sokan azt hiszik ez könnyű, mert más és új, de ha benne vannak a folyamatban döbbennek rá milyen akadályokba ütköznek, akár önmagukban is!

Kerestük a választ, és megkérdeztük Benes Tarr Csillát, Molnár Ildikót és Szevecsek Krisztinát. Mindhárman másképp kezdtek újra, de a véleményük megegyezett. Nem bánták meg! Hiszen az önismeretük mélyült el, nyitottabbak lettek a világ felé és türelmesebbek.

https://www.facebook.com/events/1364068510273102/