Pár évig olyan országban éltem, ahol államilag nem volt karácsony. Természetesen tudtak róla, hogy létezik, mert az üzletekben volt karácsonyi dekoráció, de nem ünnepelték. Karácsonykor általában dolgoztam. Az egyik kolléganőm rénszarvas agancs fejpánttal a fején vizsgáztatta a diákokat, egy másik kollégám kiosztotta a karácsonyi dalok szövegeit tartalmazó lapokat, hogy az egyetemi tanárokat szállító buszon rázendíthessünk az ünnepi dalokra. 

Emlékszem bevásárolni voltam egy multiban, ahol a „We wish you a Merry Christmas” c. örökzöld szólt. Örültem neki, hogy ünnepi hangulatot próbálnak árasztani a boltban, aztán rájöttem hogy ez az egyetlen karácsonyi szám, amibe beleinvesztált a bolt és ez ment körbe körbe. Mire a kasszához értem arra lettem figyelmes, hogy a bevásárlók a dal ritmusára tolják a kocsit.

Végre kiolvastam KonMari könyvét a hétvégén. MUST READ. Vágjunk bele, kötelező olvasmány! Ez a könyv a minimalista alap.

A mondás ebben az esetben igazolódik, hiszen Sárai Attila ott marad, és milyen jó teszi! Csodaszép és egyedi cipőket gyárt személyre, pontosabban lábra szabottan, mindezt Dunaszerdahelyen.

Az egyik ismerősöm évekkel ezelőtt az egyik csallóközi falu családi házára cserélte pozsonyi lakását. Tette ezt a kisfiuk születése után, mert szentül hitte, hogy a kertes házikó a gyermek szempontjából ideális közeg. Igen ám, de eltelt néhány év, és most már nagyon unják a fűnyírást, nem értenek a gyümölcsfák metszéséhez, és nem szívesen locsolják a nagy melegekben a muskátlit az ablakban!

Változnak az idők és az igények is. Az ember jelenleg nagyon kényelmes életet élhet, és ennek környezetkárosító hatásai már mutatkoznak. Vannak, akik ezt már tudatosítva változásért kiáltanak, mások pedig ráállnak egy tudatosabb életvitelre, mert beismerik, csak a példamutatás segít. Épp ezért szólítottam meg Stredl Tamást, aki a dunaszerdahelyi Buena Caffee House tulajdonosa. Beszélgettünk a hulladékcsökkentő filozófiájáról, tudatos hozzáállásáról és bővülő üzletükről.