Rögtön az elején le is szögezném, hogy szeretem a görög embereket és úgy általában anyatigrisként kelek a védelmükre, ha valaki szidni kezdi őket.
Két fajta reakciót szoktam megfigyelni az emberektől: vagy szép emlékekkel felvértezve, rajongással gondolnak vissza a görögországi nyaralásukra és vendéglátóikra, vagy ítélkezően, nem ismerve őket annyit vágnak csak rá, hogy „a görög az bizony lusta népség!“. Ez utóbbi vélemény esetében az ok a nem ismerés. Itt élve közelebbről is lehetőségem nyílt megismerni a görögöket, életfelfogásukat, gondolkodásmódjukat és azt kell mondjam, hogy tetszik.
Egy újabb torta receptet hoztam nektek. Épp aktuális friss nyári torta, hisz hihetetlenül melegek vannak, ami nem más mint tej, glutén és cukormentes alapanyagokból készült.
Két tizenéves leányzónak készültek ezek a ládikák, egy kikötés volt csupán, ne legyen túl „csajos”. Így a rózsaszínes varázslatosságok eleve kiestek, viszont adott volt két csodás erezetű, masszív fa doboz, amivel könnyű volt dolgozni.
Nem tudom, ki hogy van vele, de számomra (főleg így vasárnap estére már ) nincs annál ijesztőbb, mint mikor a gyerekeim csendben vannak.
Akkor ott kérem nagy a baj. Ma is viszonylagos csend volt odafenn, amíg én robot üzemmódban húztam az igát a konyhában. Ismerve törvényes örököseimet, eléggé aggasztó nálunk az efajta némaság. Most is paráztam miatta rendesen, ezért a biztonság kedvéért megkérdeztem őket, mit csinálnak. A válasz a kérdésemre ez volt: SEMMIT!
Jesszusom! Nem hiszem, hogy van még egy szó, amihez ennyi ( és ilyen szörnyű) jelentést lehet társítani!!!