Megvan az a pillanat, amikor eldől benned a borjú nyár elején? Mikor ráeszmélsz,hogy Uramatyám, ez az 5-10 kiló súlyfelesleg nem is az enyém, és azonnal vigye el, aki itt hagyta?! Megvan? Dehogynincs! És nem télen tör rád a kétségbeesés soha...bár január elseje után van egy gyenge kísérlet, hogy namostaztánmostaztán! De ezt gyorsan el is fújja a hideg téli szél és a remekbe szabott bő kabát gyógyír az ilyenfajta problémákra.

 Az rendben is van, ha minden fiatal lány úgy képzeli el a szerelmet, hogy jön, mindent elsöpör,holtomiglan,  holtodiglan és életünk végéig teljes megértésben, boldogságban, na és persze igazi szenvedélyes     szerelemben élünk szívünk választottjával. 

 Halhatatlannak akarlak tudni!

 Sebezhető lehetsz, de komoly beteg nem!

 Kicsit szenvedhetsz, de csak rövid ideig tarthat!

 Sírhatsz, ha valami fáj, de nem hónapokon keresztül!

 Tegnap a FB-on elgondolkodtam egy cikken. Hogy hányféle jó barát létezik?

 Az ételhez hasonló barátok, akikre mindennap szükséged van. A gyógyszer barátok, akik gyógyír neked, a

betegség barát, aki elővesz, ha szüksége van rád és a levegőhöz hasonlók, akik bár nem látod őket, de mindig ott vannak neked.

Elég volt a rejtőzködő életmódból!
Kimegyünk a strandra. Igen, akkor, amikor sokan vannak...
És igen, napozni is kellett volna, meg fitneszbe járni az elmúlt hónapok alatt. 
Ráadásul már az örök klasszikus fekete bikinit is kinőttem, kellett volna egy új. 
Szóval rajtol a strandszezon!