Kismama kis"okos"!
A kisbaba várása hozott néhány változást az életemben.
Kisfiú anyukája leszek!
Azt mondta nekem valaki, hogy a várandóság alatt az édesanya megéli az összes félelmét elkerülhetetlenül!
Ki gondolta volna, hogy a második gyermek másik anyává alakít! S ha egy pillanatra gondoltam is erre, szerettem volna erről értesítést kapni, talán egy levelet a facebookos postaládámba, efféle üzenettel: " Kedves Anyuka, értesítem holnaptól elvesszük az életkedvét, a humorát, az egyensúlyi állapotát, de helyette kap farkaséhséget érdektelenséggel és fáradtságot. Ne ijedjen meg, ez csak a 14. hétig tart, aztán lassan el tudja majd viselni a kedvesét és a családját is, sőt néha tud kreatívan gondolkodni! Üdvözlettel: a méhe és a tomboló hormonjai"
Levél a neveletlen gyerekemnek
Rossz, kezelhetetlen, buta, neveletlen. Ezt gondolják. Már megint ezt gondolják!
Rossz, kezelhetetlen, buta, neveletlen, - mondom el újra magamban, miközben a két gyereket vezetem az autóhoz, patakzik rólam a veríték és olyan üresnek érzem magam, mint már rég nem.
Beszállunk az autóba, némán kapcsolom be a biztonsági öveket, nem nyerítek, nem kiabálok, csak keresem a öv kapcsát, nehéz betalálni reszkető kezekkel.
Ezalatt a gyerek egyenesen a fülembe ordít, amiért nem vettem meg neki a következő hülyeséget, amivel bepróbálkozott.
Rossz, kezelhetetlen, buta, neveletlen, -hallom újra az ítéletet. Olyan érzés, mintha valaki ráolvasná a fejemre az egészet. Leírnak vele engem is, a gyereket is, az egész életünket.
Rossz, kezelhetetlen, buta, neveletlen. Elindulnék, de nem bírom elfordítani a kulcsot. Zsibbadni kezd a jobb vállam, hatalmas nyomás van a fejemben. Sírni kéne, kinyitni minden zsilipet. Csak egy könnnycsepp, mondom magamban, csak egy csepp és elviselhetőbb lesz ez az egész!
Elza kék ruhája - gondolatok egy szállodai játszószobából
Nem szeretem a szállodai játszószobákat, ahogyan a játszóházakat sem.Igazából egyikkel sincs úgy egy az egyben problémám, inkább az ott uralkodó matriarchális hangulat miatt leszek előbb feszült, majd kimondottan ideges.
Azt gondolom, hogy az efajta gyerektomboldák lényege pont a tombolás, a játék. Egy hely, ahol a gyerek gyerek lehet, visíthat, futhat, ugrálhat (persze mindezt úgy, hogy minden jelenlévő életben maradjon, a delikvenst is beleértve).
Az a bizonyos SEMMI
Nem tudom, ki hogy van vele, de számomra (főleg így vasárnap estére már ) nincs annál ijesztőbb, mint mikor a gyerekeim csendben vannak.Akkor ott kérem nagy a baj. Ma is viszonylagos csend volt odafenn, amíg én robot üzemmódban húztam az igát a konyhában. Ismerve törvényes örököseimet, eléggé aggasztó nálunk az efajta némaság. Most is paráztam miatta rendesen, ezért a biztonság kedvéért megkérdeztem őket, mit csinálnak. A válasz a kérdésemre ez volt: SEMMIT!
Jesszusom! Nem hiszem, hogy van még egy szó, amihez ennyi ( és ilyen szörnyű) jelentést lehet társítani!!!
